Gombak.eu - Az online gombahatározó
Keresés:
Kategóriák

Oldalak

Reklám

Kiemelt partnerek

Gombatermesztés

Tartalom: – Általános hírek

- A gombatermesztés tényezői

- Gombatermesztés módszerei

- Alapanyagok leggyakoribb előkészítési módjai.

 

Általános hírek:
———————–

Magyarország Európa egyik legrégebbi gombatermelő országa. Sikeres üzemi méretű termesztésről 1921 óta beszélhetünk. 1938-ban az Egyesült Államok és Franciaország után Magyarország termesztette a legtöbb gombát a világon. A II. világháború utáni átmeneti visszaesést követően a 80-as évek végétől a hazai gombatermesztés új lendületet vett és gyors fejlődést hozott a gomba ágazatnak. A Magyar Zöldség Gyümölcs Terméktanács becslése szerint 1990-1998 között az országosan megtermelt gomba mennyisége megközelítőleg megháromszorozódott, a belföldi felhasználás megkétszereződött és a Kopint-Datorg adatai szerint a friss gomba-export mennyisége közel meghúszszorozódott.
A gombacsíra gyártás és értékesítés nemcsak a hazai, de az egész kelet-európai piac igényeit is ki tudja elégíteni.
A komposztgyártás 5 nagyobb és több kisebb komposztáló üzemben folyik.
Export: A magyar termesztett gomba exportnak több, mint 90%-a az Európai Unióba irányul. Ausztriába az összes friss gomba export több, mint 50%-a, Németországba több, mint egyharmada. Az utóbbi években a nagyobb piaci lehetőségek miatt a német piac vált stratégiai kérdéssé. Az exportra kerülő gomba 85-90%-a csiperke-, 9-10%-a laskagomba, 1-2%-a shii-take és egyéb gombafajok.
Import: A friss gomba import minimális, a hazai gombatermesztés a belföldi igényeket normál évben teljes mértékben kielégíti.

EURÓPAI FEJLODÉSI TRENDEK
Gyorsan fejlődők: Lengyelország, Spanyolország, Törökország.
Folyamatos fejlődésben lévők: Belgium, Hollandia, Magyarország, Írország.
Stagnálók: Anglia, Dánia, Németország, Olaszország, Volt Jugoszláv utódállamok, Oroszország, Svájc.
Visszafejlődők: Ausztria, Franciaország

A gombatermesztés tényezői
——————————————
Alacsony termésátlag okai lehetnek:

• Túlmelegedés átszövés illetve első hullám alatt, oka: rossz elhelyezés, kicsi szellőzési kapacitás. Ha lehet, mérjük a zsákot belsejének hőmérsékletét maghőmérővel, ez soha ne legyen több 30°C-nál. Ha erre nincs mód, ne engedjük a helyiség hőmérsékletét 22°C fölé.

• Baktériumos foltosodás: locsolás vagy tartósan túl magas páratartalom.

• Torz, abnormális gombák okai: általában nem megfelelő klíma, hiányos vagy túlzott szellőztetés. Az átszövető környékén nem lehet 2 hetesnél idősebb telepítés, de más M.g. szerves anyag sem (l: zöldségfélék)

• Kerüljük a nagy hőmérséklet és páratartalom ingadozását. Különösen 10°C alatti hőmérsékletet.

• Megfelelő klíma: befúvás fent sok helyen fólia tömlővel. Kiszívás lent, minnél több helyütt-hatása: kiegyensúlyozott klíma az egész helyiségben.

Adminisztráció: Célszerű mindig pontosan mérni és adminisztrálni, így sok hibára és azok okára fényt deríthetünk, gazdaságossági számításokat végezhetünk. A fent említett feltételek nélkül is szép termést érhetünk el a szellős nem sötét helyen 5-28°C-ig helyezzünk el zsákokat. Emellett naponta 1x, 2x benedvesítsük a padozatot és figyelünk a tisztaságára. Valamint, hogy ne zsúfoljuk túl a helyiséget.

Gombatermesztés módszerei:
——————————————-

1. Gombatermesztés farönkön

Termeszthető gombák.
Laskagomba fajok és fajták (Pleurotus spp.)
Shiitake (Lentinula edodes)
Déli tőkegomba (Agrocybe aegerita)
Nameko tőkegomba (Pholiota nameko)
Téli fülőke (Flammulina velutipes)
Süngomba (Hericium erinaceus)
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
Ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii)
Alkalmas fafajok.
Kizárólag lomblevelű fák, de az akácot és a nemes tölgyeket (kocsányos, kocsánytalan) nem javasoljuk, rajtuk igen lassú az átszövődés.
Oltás.
A nem túl régen döntött fát 30-40 cm-es „karikákra” fűrészeljük fel. A függőlegesen egymásra állított rönkökből rakatot képezünk, miközben a csírát a vágásfelületekre szórjuk. Egy üveg, vagy zacskó (= 4-5 liter) csíra 150-200 kg rönk beoltásához elegendő. A termesztőhelyen maradó hosszabb rönkök, vagy a visszamaradt tuskók beoltása gombával átszövődött fatiplikkel, fapálcikákkal is megoldható (fúrt lyukakba).
Átszövődés, termés.
Az átszövődés 3-6 hónapig tart, utána a rönköket kihelyezzük a kertbe árnyékos, szélvédett helyre 3-ed részükkel a földbe süllyesztve. A termésidő 3-4 év, a termés ősszel, esős időben nyáron is esedékes (gombafajtól függően).

2. Zsákos, blokkos gombatermesztés fűrészporon szalmaféléken

Termeszthető gombák.
Laskagombák (Pleurotus spp.)
Ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii)
Shiitake ( Lentinula edodes) (Külön tájékoztatón)
Nameko tőkegomba ( Pholiota nameko)
Téli fülőke (Flammulina velutipes)
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
Csak kísérleti jelleggel: csiperke, gyapjas tintagomba, szalmaféléken, kukoricaszáron, lásd a tájékoztatót és itt a VIII. fejezetet.
Termesztési alapanyagok.
Fűrészpor, forgács, szalmafélék, kukoricacsutka, kukoricaszár, lenpozdorja stb. aprítva, szecskázva. A fűrészporok közül jó a lombos fák fűrészpora (az akácé és a nemes tölgyeké csak a shiitakénál 20-30%-ban), a fenyők közül csak a lucfenyőé. Kizárólag szép, bomlásmentes, vegyszermentes, penészmentes anyagokat használjunk!
Az alapanyagok előkészítése (több módszer közül választhatunk).
Pasztőrözés. A hőhatás rövid ideig tart és elpusztítja a penészeket, gombalégy lárvákat stb.
Gőzölés szárazon 0,5-1,0 óráig, hordóban vagy tartályban (rács fölött), vagy forgó dobban történik, majd hideg vizes nedvesítés, lehűtés következik.
Benedvesítés, majd gőzölés 70-80 °C között 2 óráig szintén valamilyen tartályban, kisüzemileg speciális „kamrában”, mint a B/b. pontban.
Bemerítés 70-80 °C-os vízbe és ezen az értéken tartva 0,5-1,0 óráig.
Fermentálás. A benedvesített alapanyagban a károsítók elpusztítása alacsonyabb hővel történik, (rövid „pasztőrözés”), majd a termesztendő gombának kedvező (megmaradt) mikroflóra (hőkedvelő baktériumok, gombák) elszaporítása 50-55 °C-on 48 óráig. Kétféle eljárás ismeretes:
Merítés rövid ideig (fél órára) meleg, 65-70 °C-os vízbe, kosárban, zsákhálóban. A lecsurgatott anyagot (anyagokat) ömlesztve, vagy a merítőzsákban egymás mellé rakjuk éjszakára („dunsztba”), és másnap csírázzuk be.
A benedvesített alapanyag gőzölése, hőkezelése erre a célra készített szigetelt kamrában (5-10 óráig 65-70 °C-on, majd 24-48 óráig 50-55 °C-on). A gőzölés ládákban, vagy ömlesztve rácspadozaton történik. Ez már kisüzemi módszer.
Sterilezés. Különleges műszaki feltételeket igényel, ezért itt nem tárgyaljuk.
Csírázás, zsáktöltés.
A 60-70%-os víztartalmú alapanyagot miután 25-30 °C-ra lehűlt, becsírázzuk: tiszta padozaton, tepsiben, ládában, esetleg az említett forgó dobban hozzákeverjük a gombacsírát, majd 5-10 kg-os perforált (kilyuggatott) fóliazsákokba töltjük-tömjük. 100 kg alapanyaghoz 1-3 db 4-5 literes üveg (vagy zacskó) gombacsíra szükséges, a gombafajtól, technológiától függően.
Átszövés.
Az átszövés 15-25 °C-os helyiségben történik. A zsákokat a padozaton, vagy polcokon helyezzük el. Időtartam 20-30 nap. Ugyanitt le is termeszthetők, de akkor már itt nem szövethetünk át újabb zsákokat a penészfertőzés és gombalegyek veszélye miatt. Fóliasátorban ne szövessünk át (hasonló okokból).
Termesztés.
A termesztés folyhat gazdasági épületek helyiségeiben, melléképületekben, alagsorban, pincében, tavasszal és ősszel árnyékolt fóliasátorban is, de ide csak teljesen átszőtt zsákokat hozzunk. Biztosítani kell a megfelelő hőmérsékletet (10-20 °C), páratartalmat, szellőzést és egy kevés megvilágítást is. A termésidő a hőmérséklettől és gombafajoktól függően 1-3 hónapig tart. 100 kg aljzaton 10-20 kg gomba teremhet, szerencsés esetben több.

3. Zsákos termesztés komposzton (takarófölddel lefedve)
Termeszthető gombák
Csiperkegomba, Sampinyon (Agaricus bisporus)
Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
Termesztési alapanyagok.
E gombáknak hagyományos komposztot készítünk friss lótrágyából, ehhez esetleg szalma és baromfitrágya is keverhető. Régebben sertéstrágyával is kísérleteztek. Azonban kis tételben is kipróbálhatjuk e két gombafaj termesztését a laskagombáknál ismertetett alapanyagokon is, a laskagombákra vonatkozó csíraadag felhasználásával.
A termesztés rövid áttekintése.
A komposztálás 2-3 hétig tart. Ezt csak faluhelyen végezhetjük, ahol állattartás is folyik, és a trágya kezelése nem zavarja a környezetet és lakókat. A munkát kis tételben vasvillával, nagyobb tételben markolóval és traktorral meghajtott trágyaszóró géppel végezhetjük. (Az utóbbi években azonban a nagyobb termelők kész becsírázott vagy már át is szövetett aljzatot vásárolnak). Legalább 10 mázsa alapanyagra van szükség ahhoz, hogy alapos benedvesítés után kupacba vagy kazalba rakva begyulladjon. 3-4 átforgatás után csírázás, zsáktöltés következik. 10 nap múlva takaróföldet (tőzeget) helyezünk a komposzt felszínére. A gomba a csírázás után 30-35 nap múlva kezd teremni, a termésidő 1-2 hónapig tart. A csiperke termesztéséhez teljes sötétségre van szükség, hogy elkerüljük az apró gombalegyek kártételét („kukacos gomba”).

4. Ágyásos gombatermesztés kertben

A rönkös termesztésen kívül, a zsákos termesztés ismertetett alapanyagain a következő gombák termeszthetők még kertben:
Csiperkegomba (Agaricus bisporus, A. bitorquis)
Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)
Ördögszekér laskagomba (Pleurotus eryngii)
Déli tőkegomba (Agrocybe aegerita)
Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
A becsírázott, vagy még előnyösebben az átszövetett aljzatot megszabadítjuk a fóliától és árnyékos, szélvédett helyen a talajba süllyesztjük, majd 5-10 cm vastag talajjal lefedjük. A laskagombák termesztése így nem célszerű, mert a talajon keresztül áttörő gombák lemezei homokosak lehetnek, amit tisztításkor, mosáskor nehéz eltávolítani. A telep ápolása árnyékolásból, mérsékelt öntözésből áll. Amikor „gombaszezon” van, biztosan megjelennek a gombák. Tulajdonképpen a rönkös termesztés is tekinthető kerti termesztésnek. Fontos megjegyeznünk tehát, hogy nem a gombacsírát szórjuk ki a kertbe, hanem kész aljzatot helyezünk ki. Bár ahol vastag avartakarót ásunk be ősszel, oda ásás előtt szórhatunk ki csiperke vagy tintagomba csírát, s a következő évben várhatunk néhány szem termőtestet, de ez bizonytalan módszer.

Az alapanyagok leggyakoribb előkészítési módjai
———————————————————————-

Az alapanyag hőkezelése illetve benedvesítése.
Mivel a nedves, becsírázott anyagot veszélyeztetik különböző apró legyek és szúnyogok lárvái, továbbá penészgombák (mindezek részben már benne is lehetnek a nyers alapanyagban), ezért célszerű a hőkezelés valamilyen formáját választani, a nedvesítő vízbe pedig oltott meszet tenni. Az általános tájékoztatóban ismertetett eljárások közül a hobbitermesztésben leggyakrabban alkalmazottakat ismertetjük: a fermentálások közül a merítéses módszert, a pasztőrözések közül a szárazon való gőzölést.
Merítéses eljárás.
Ennél a módszernél ne használjunk tiszta fűrészport vagy forgácsot, ezeket keverjük szalmával, kukoricaszárral vagy -csutkával. Az alapanyagot kosárban, vagy hálószerű zsákban egy nagy tartályban (hordóban) víz alá nyomjuk és rögzítjük. A víz hőmérsékletét 65-70 °C közé visszük fel. Az égő „takarékra „ állításával ezt a hőmérsékletet 30-35 percig tartjuk. Ezután kiemelés, lecsurgatás következik. Utána „dunsztba” tesszük az anyagot, ömlesztve, esetleg zsákkal együtt. Ez történhet tiszta fóliával lefedett deszkapadozaton, vagy ládában. Ugyancsak tiszta fóliával az anyagot lefedjük. Közben a tartályban pótoljuk a vizet és a következő anyagot meríthetjük. Amikor újra elérjük a 65-70 °C-ot, ezt megint 30-35 percig tartjuk. Lecsurgatás után ezt is az előző anyaghoz tesszük és a fóliatakarót visszahelyezzük. A nedvesítő vízbe előzőleg tehetünk 0,1-0,2%-nyi oltott („szalonnás”) meszet, vagy 0,05% mészhidrátot. 0,05% pl. megfelel 100 liter vízbe 5 dekagrammnak. Amikor a vizet pótoljuk, ezt szintén tehetjük meszes vízzel. Egy napon tehát több adagot is meríthetünk. Másnapig az alapanyaghalom hőmérséklete 40-50 °C marad és közben elszaporodnak benne olyan hőkedvelő baktériumok, amelyeknek maradványai később, az átszövés időszakában bizonyos védelmet nyújtanak a laskagombának, a penészgombák ellen. Egy üveg, vagy zacskó gombacsírával (5 liter) 5-6 db. 10 kg-os zsákot készíthetünk.
Száraz gőzölés 100 °C-on, 1 óráig.
Ez lehet nagyobb üzemek módszere is, de megfelelő szakértelemmel házilag is kivitelezhető. Egy hordó aljában vizet forralunk, a víz felett rács van, ezen az alapanyag, amit a gőz átjár, s fent a fedő alól szabadon eltávozik. Ha a vízforraláshoz gázégőt használunk, ehhez szakember segítségét kell kérnünk, hogy üzemelése biztonságos legyen (biztonsági mágnesszelep, nyomáscsökkentő, a gázpalack és az égő biztonságos csatlakozása, elhelyezése, üzemelése, kezelése). Gőzölés után az alapanyagot kiborítjuk (lehet billenthető is a tartály vagy hordó). A kiszedés vagy kiborítás történhet vízsugárral lemosott betonpadozatra, tepsibe, kádba. A nedvesítés, egyúttal a lehűtés hideg (meszes) vízzel történik. Az oltott mész mennyisége 0,1-0,2%, mészhidrátból csak ennek negyed része. A nedvesítő víz mennyisége az alapanyag függvénye, amit ki kell tapasztalnunk. A szalmafélék 1 kilogrammjára 2,5 liter vizet számíthatunk, de a keményfák fűrészpora (1,0 kg) csak 1,6-1,7 liter vizet képes megtartani, ezért célszerű pontosan mérni az adagokat. A kevesebb víz miatt a fűrészpor később hűl le, mint a szalmafélék. A gőzölés, nedvesítés, csírázás kiszellőztetett, tiszta, száraz helyiségben történjen, mert könnyen zöldpenészfertőzést kaphat az anyag. Megfelelő műszaki feltételek mellett forgó dobban is történhet a gőzölés-nedvesítés-csírázás, ez a leghigiénikusabb módszer.

© 2013 - Gombak.eu - Az online gombahatározó.